Magyarország vezető portálja, az [origo] 2008 decemberében indította el Komment.hu nevű véleményszájtját, amely olyan cikkeket közöl, amelyek "közelebb viszik az országot ahhoz, hogy babonák, népbutítás és alantas ösztönök helyett tiszta, végiggondolt gondolatok irányítsák". Az origó komment.hu oldalán megjelent véleményünk:

Energia

A parlamenti képviselők szokatlan egységben támogatták az elképzelést: bővíteni kell az atomerőművet Pakson. Vajon miért felejtettek el arról beszélni, hogy az ehhez szükséges hatmilliárd eurót kinek kell majd állnia? Biankó billiók

Bank és pénzügy

Greshem klasszikus törvénye akkor működik, ha az uralkodó kényszeríteni tudja az embereket, hogy a rossz pénzt használják. A rossz pénzt az emberek költik, amilyen gyorsan tudják, mielőtt az állam tovább rontja az értékét, a jót, mondjuk az aranyat, a dollárt vagy az eurót pedig felhalmozzák. A pénzrontáson tetemes inflációs adó - régi kifejezéssel, a kamara haszna - keletkezik azzal, hogy az államtól a rossz pénzt is mindenkinek el kell fogadnia. A kilencvenes években a szabad árrendszert nem alkalmazó egykori kommunista tervgazdaságok összeomlása bebizonyította, hogy állami kényszer nélkül a törvényszerűség megfordul. Egy szabad gazdaságban az emberek olyan pénzt kezdenek használni, ami jól működik. Mondjuk a dollárt vagy az eurót. A rossz pénz nem fér meg a jó pénzzel

A 2008-as magyar pénzügyi válság nyomán a lakosság és a kisvállalkozók érdekében hozott törvény az egyoldalú szerződésmódosítások korlátozásáról szinte biztosan a legjobban pont azoknak a lakossági és kisvállalati hitelfelvevőknek fog fájni, akik még nehezebben és drágábban fognak hitelhez jutni, a bankok figyelmét pedig szükségtelenül eltereli a magyar pénzügyi rendszer tényleges problémáiról. Egyoldalúan nem megy

Európai Unió

Magyarország 2004-ben nem csak az Európai Unió, hanem feltételesen a Gazdasági és Monetáris Unió, a gazdag eurózóna tagságát is elnyerte. Egyelőre azonban nincs eurónk, a zóna határa pedig elválasztja egymástól a régi és új tagokat, ami felesleges belső energiákat von el a gazdasági válságkezeléstől. Mi a teendő Magyarország soros európai elnökségéig? Nyissuk ki az eurózóna kapuját!

Miközben Magyarország saját alkotmányos berendezkedésének és állami vállalatainak újraszervezésével foglalkozik, az Európai Unió a felelőtlenül gazdálkodó tagállamokkal szembeni fellépés lehetősége mellett, az európai gazdasági fejlődés helyreállítását szolgáló, belső piaci reformokkal kísérletezik. Vajon az ötven kis európai reformnak lesz-e akkora hatása a mindennapi életünkre, mint a hazai átalakulásnak? Ötven kicsi európai: az Unió belső piaci reformjáról

Írország közel egy évtizeden át volt EU-tanácsadóink és politikusaink számára az európai felzárkózás bezzeg-gyereke, amelyről példát kellett volna vennünk. Most nálunk is nagyobb bajban vannak. De valójában mit kellene, és mit nem lenne szabad ellesnünk az írektől? Írország: követendő vagy elrettentő példa?

Magyarország napokon belül átveszi az EU tanácsi elnöki teendőit. Mi jelentene elnökségi sikert vagy kudarcot? Hogyan tudunk személyesen és közösségként is hasznot húzni az EU-elnökség adta lehetőségekből? A magyar elnökség lehetőségei és céljai

Annak ellenére, hogy a belga államszövetség tetszhalott állapotában egyetlen napig sem rendelkezett állandó kormánnyal, mégis sikeresen látta el az EU Tanácsának soros elnöki teendőit. Magyarország páratlanul erős kormánya viszont igen viharos körülmények között vette át tőlük a stafétabotot. Milyen tanulságokkal szolgál ez a látszólagos paradoxon? Belgium: egy elpárolgó ország sikeres EU-elnöksége

A luxemburgi és az Európai Bíróság is megállapította az utóbbi hetekben, hogy egy homoszexuális férfit nem illethet meg kevesebb nyugdíj csak azért, mert nemi orientációja miatt egyes országokban nem lehet "házastársa". Milyen mértékig igaz, hogy a magyar nyugdíjrenszer átalakításának kérdései és a magyar állampolgárok alkotmányos jogai "nemzeti hatáskörben" vannak? Melegek nyugdíja: egy európai precedens hatása a magyar nyugdíjrendszerre

Gazdaság

Nem sokkal Európa dicsőséges politikai és gazdasági újraegyesítése után az unió a válságcsúcson keleti és nyugati blokkra szakadt. Van-e esély az unió egységének megteremtésére? Ha van, vajon milyen szerepet játszhat benne Magyarország? Meghasonlott ház: az EU, Magyarország és a világgazdasági válság

Most, hogy a lejáró államadósságunkat a külföldi hitelezők nem hajlandók megújítani és 300 forintot kell adnunk egy euróért, az Országgyűlés szokatlan és nagy egyetértéssel létrehozta a Költségvetési Tanácsot önmaga kordában tartására. A mögöttes feltételrendszer azonban kibeszéletlen kompromisszumoktól terhelt, a helyzet mégsem reménytelen. Mit várhatunk a testülettől, és hogyan segíthetünk neki? Fiskális alkoholizmus és furcsa kompromisszumok

A globális kapitalizmus korában a nemzetközi felmérés szerint azokban az országokban, ahol a kisebbségi tulajdont jobban védik, mint Magyarországon, átlagosan 16 350 dollár az évente egy főre jutó nemzeti jövedelem, ahol nálunk is kevésbé, ott 10 790 dollár. Ha a többségi és a szellemi tulajdonjogokat is figyelembe vesszük, akkor a magyar államnál tulajdontisztelőbb helyeken átlagosan 44 208 dollár jut egy főre, a kevésbé tulajdontisztelő helyeken pedig csak 7105 dollár. Az egy főre jutó nemzeti jövedelmünk ma évente valahol 15 ezer dollár körül áll. Az, hogy mennyire tiszteljük az egyéni, kisebbségi és többségi tulajdonjogokat, nagymértékben meg fogja határozni, hogy a 10 ezer vagy a 40 ezer dolláros kategória felé fogunk továbblépni. A gazdasági erő és a tulajdon hatalma: hova álljunk?

A múlt héten a Fidesz alelnöke és a miniszterelnök szóvivője által okozott gazdasági minipánik után a kormány háromnapos rendkívüli ülésen készítette el a költségvetésre vonatkozó akciótervét. Milyen jövőt vetít előre az Orbán Viktor miniszterelnök által kedden ismertetett huszonkilenc pont? És mégis lett gazdaságpolitika: Orbán akcióterve

Tíz százalékkal nő áprilistól a gáz ára. Magyarországon nincs olyan tanács, amely a haladó piacgazdaságokhoz hasonlóan a közművek ármeghatározását felügyelné, a magyar fogyasztó pedig a monopóliumok önkényének van kitéve. Milyen lépést kell az új kormánynak megtennie? Olcsóbb közművek, közműtanáccsal

Magyarországon és Európában is megkezdődött a politikai szezon, két programbeszéd hangzott el kedden: az európai és a magyar kormányfő is évértékelő, programadó beszédet tartott, amiben a válságból kivezető út is szóba került. Miben különbözött egymástól a két beszéd, és voltak-e közös céljai? Amiről a szónok hallgat: Orbán és Barroso értékel és utat mutat

Miért volt a vörösiszap-tározó kisebb másnak okozott kárra biztosítva, mint amivel egy használt Suzukit kiengednek az utakra? Hogyan kezeli Magyarország a katasztrofális méretű kockázatokat és miként kellene megváltozzon biztosítási és kockázatkezelési kultúránkat? Iszapömlés: ki kártalanítja a településeket?

Idén fontos tabuk dőltek meg az európai nyugdíjrendszerben: a német adófizetők először segítették ki technikailag a görög nyugdíjkasszát, a magyar és a bolgár kormány pedig elkezdte költeni a fogyó népesség előtakarékossági alapjait. Az elöregedő kontinensen egyre több polgár nem onnan kapja a nyugdíjat, ahol szavazhat, és az EU is lépéskényszerbe került. Milyen következményei lehetnek a magyar nyugdíjrendszer átalakításának? Koalíciók és fordulatok a nyugdíjvitában

Vasút

A vasútnál a munkaadó és a munkavállaló úgy szegheti meg a sztrájkra vonatkozó jogszabályokat, hogy annak egyikükre nézve sincsen következménye. Vasutassztrájk korlátok nélkül

Az új kormány bejelentette, hogy megkezdi egyes, az előző kormányzat által megszüntetett vasúti mellékvonalak újraindítását. Mit takarnak a valóságban ezek a gyakran használt kifejezések és milyen szemléletbeli változásra van szükség ahhoz, hogy végre értelmesen működhessen a magyar vasút? Mellékvonalak újranyitása: az első lépés az ésszerű közlekedéspolitika felé

Verseny és versenyképesség

Az EU-csatlakozás volt az utolsó nagy közös nemzeti ügyünk, de a leggazdagabbak klubjában mintha elengedtük volna magunkat, és szegény rokonként viselkednénk. A gazdagság az erős nemzetek kiváltsága, nagyobb felelősséggel jár, több nagyvonalúságot és önbizalmat kíván, mint ami a mai közügyeinkre jellemző. Gazdag-e vagy szegény nemzet a magyar?

A kormány által felállítani tervezett Közérdekvédelmi Hivatal - függetlenül a közérdeket védő rendőrségtől, az ügyészségektől, az Állami Számvevőszéktől, a Közbeszerzések Döntőbizottságától, a Gazdasági Versenyhivataltól, az Egészségbiztosítási Felügyelettől, a még megmaradt árszabályozó hatóságoktól, a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól, az önkormányzatok és állami vállalatok belső ellenőreitől - vizsgál, szankcionál, ellenőriz. Eljárása azonban nem szolgál arra, hogy a korrumpált folyamatot az érintett közhivatalban, vállalatnál vagy intézménynél kijavítsák, illetve a megfelelő szankciókat az erre feljogosított szervek kiszabják: hogy a bíróság érvénytelenítsen egy csalárd szerződést; az árszabályozó hatóságok húzzák ki az indokolatlan árdrágító elemeket a villany-, gáz-, postai vagy vasúti számláról; hogy a Döntőbizottság újra lefolytathassa a közbeszerzéseket. Aligha fogja a közérdekvédelmisek eljárása segíteni azt, hogy a rendőrség, az ügyészség és a bíróság hatékonyan szankcionálja a büntetőjogilag is megítélhető korrupciót. Mire jó egy Közérdekvédelmi Hivatal?

"A sztrájkjoggal való visszaélés tilos" - mondja ki a törvény, bő egy éven belül mégis másodszor történik meg egy adóból finanszírozott vállalatnál. A közművekre különleges szabályok vonatkoznak, felelőtlen sztrájkjuknak pedig a társadalom és a gazdaság a legnagyobb károsultja. Miért alakulhatott ki megint ez a kínos helyzet? A BKV-sztrájk költségeit is mi fizetjük

Nem véletlen, hogy a nemzetközi példák az egyszerűen beszedhető fogyasztási adók terjedését mutatják. A vagyonadót csak a legvagyonosabb országokban alkalmazzák (és ott is módjával, igaz, sikeresen) - ez az adónem ugyanis igen rossz hatékonyságú, drágán bevezethető és népszerűtlen adófajta. A távozó kormány is tisztában volt ezzel: az ÁFÁ-ból mintegy 47-szer nagyobb adóbevétel remélt, ezért a fő tétjét az ÁFA emelésére tette, amelynek a hatása, azon túl, hogy tovább mélyítette a recessziót, névlegesen több mint 460 milliárd forinttal javította a költségvetés egyenlegét. Sarcolni nehéz: vagyonadó és versenyképesség

A helyzet az, hogy a magyarok valamivel több időt töltenek a munkahelyükön, mint szlovák társaik, és talán napi egy-két órával többet, mint a nyugat-európai dolgozók, de egy-egy óra alatt csak fele annyi értéket hoznak létre, fele annyi embert szolgálnak ki, fele annyi árut termelnek mint a nyugatiak. Kiút a válságból: többet kellene dolgozni

[A] magyar gazdaság rossz teljesítményének [jelentős] mértékben okozói a rossz magántulajdonosok is. Ezeket a rossz tulajdonosokat arra buzdítom, hogy váljanak meg cégüktől. A köztulajdonú vállalatok között is van számos olyan, amelynek az eladása vélhetően nagyon gyorsan javítana az ország anyagi helyzetén. Kiút a válságból: tulajdonosváltás és privatizáció